https://www.youtube.com/watch?NR=1&v=vdc4D7Eib78&feature=endscreen
Sokféle ember létezik, sokféle betegséggel, gonddal, problémával. Ezek a sokféleségek lelkünk egyedi mivoltából adódnak, amelyek olyan bonyolultak és kiszámíthatatlanok, hogy a legjobb emberismerő, a legnagyobb szaktekintély számára is egy megfejthetetlen valamik, amelyekre nem létezik se szakirodalom, se más tanulmány, amely támpontot tudna adni eme talány megfejtéséhez.
Rengeteg mentális betegséget ismer a szakma, de egységes képet nem lehet kialakítani. Minden egyént másként kell kezelni, egyedi technikát kell kidolgozni és egyedi kezelésben kell részesíteni.
A pont, ahol a legtöbben hibáznak, hogy a betegséget kezelik, az állapotot próbálják megszüntetni, egy újabb esetet látnak és nem az embert, az érző lényt, akinek nem véletlenül alakult úgy az élete, ahogy.
Mindenkinek szüksége van szeretetre, megértésre, törődésre. Ezek hiányában alakulnak ki a lelki eredetű betegségek, zavarok. Az elismerés, a siker és az öröm hiánya szülte negatív életmenet vált ki olyan betegségeket, melyeket agresszív mondón gyógyszerekkel, illetve kényszerített társalgással próbálnak kiiktatni.
Holott mindezzel csak ártanak, még mélyebbre taszítva az egyént, aki már amúgy is kilátástalannak látja és érzi a helyzetét, aki így is meg van győződve arról, hogy ezt a csatát elvesztette.
A legjobb megoldást az jelenti/jelentené, ha az egyénben nem a betegséget vélnénk felfedezni, hanem az embert, az individuumot, és ekképpen mérnénk fel a helyzetet és dolgoznánk ki a megfelelő stratégiát.
A vele való azonosulás, az egyé válás, az empátia és a szeretet együttes ereje csodákra képes!
Ha látod, ahogy magába roskadtan ül, fejét lehajtja, vagy csak néz, nézi a világát. Üres tekintete a halál fagyos tekinteteként hat, könnyei némán csurognak jéghideg sápadt arcán, keze az ölében élettelenül nyugszik és az ábrázata riadalmat kelt benned, ülj le mellé, fogd meg a kezét, és tekintsd vele együtt azt, amit csak ő lát, érezd vele azt, amit csak ő érez és gondolod vele azt, amit csak ő gondolhat. Ez az egyé válás, mely lehet, hogy számodra értelmetlen, de az ő számára életmentő is lehet.
Az, hogy érzi és el is hiszi általad, hogy szükség van rá, hogy szeretik, mindent felülmúló érzés. Egy átlagembernek ez semmit mondó, de egy szeretetre éhes, sóvárgó szempárnak egy együtt érző és bátorító tekintet maga az élet.
Minden lelki betegség, vagy mentális zavar orvoslására a legegyszerűbb, leghatásosabb eszköz a szeretet! Ha vele együtt sírsz, ha vele együtt szenvedsz, könnyíted lelkének terhét, fájdalmának kínját, ezzel átsegíted és lerövidíted az átkelést a holt ponton.
Ezután már jön minden magától. Ha érzi, hogy bízhat benned, megnyílik. A szavak elől a gát felnyílik, utat engedve a gondolatoknak, melyek, mint a vulkán törnek fel, felégetve maga körül minden kínt és szenvedést, felszabadítva az elnyomott és túlterhelt szívet, mely dobogásai sorának a végére ért.
A halál, eztán már nem jelent égető fájdalmat, a halál eztán már játszi könnyedségű, szelíd és hívogatóvá válik. Édes mint a méz, mosolyogtató és felszabadító….