Hogy újra személyesre vegyem a figurát, elmondom, pontosabban leírom, mit is álmodtam tegnap. Tudom, sokszor jövök az álmokkal, de ha egyszer nagymértékben befolyásolja a rákövetkező napomat, nem mehetek el mellette szó nélkül.

De előbb egy kisebb fajta kitérő:

Reggel megyek a suliba a szokásos utón, a szokásos tempóban, a szokásos gondolati elmélyülésemben. Hírtelen arra kaptam fel a fejem, hogy valaki hangosan köszön: „szia ’nevem’! Egy pillanatra megállt bennem az ütő, majd nyugtázva, hogy mégsem nekem köszön, haladok tovább az órámra. A következő fordulónál gyanúsan áll a dzsindzsásban egy tag, sejtelmesen kémlel, majd a bajsza alatt elköhint egy szia-t.

Erre már végképp nem tudtam magyarázatot találni. A hajnali kómás fejemből értelmesen nézek ki és felmerült bennem a kérdés: „mi van ma az emberekkel?” Nincs még olyan hideg, hogy azt magyarázatot adhatnám eme furcsa viselkedésre, hogy biztosan elfagytak az agysejtjeik. Mindegy is, különösebben nem foglalkoztatott a történés, mentem tovább, mint jó diák, hogy időben beérjek az ’oskolába’.

Ennyit a kitérőről.

Vissza az álmomhoz.

Noha, nem sok jelentőséget tulajdonítok eme képeknek, holott jó páran eléggé nagy hangsúlyt adnak neki, mondván a tudatalattink rejtett kis bugyraiban megbújó, onnan feltörő, elnyomott és titkos vágyaink vizuális megjelenítése. (szép kis definíció kerekedett ebből, pedig nem is a Wiki-ről szedtem)

Az álmom a következő volt: Három életem volt. Nem egy vagy kettő, hanem mindjárt három. De így a végkifejlet ismeretében levonva a konzekvenciákat, bár egy sem lett volna.

Szóval, három szempontból tekinthettem meg egy azon szituációt. Az első életem egyből halállal végződött. A másodikban térdtől lefelé nem volt lábam és Beckham az engem megsegítő jótékonykodó futásba kezdett. A harmadik, és egyben a legdurvább, és a következő 24 órában az erős hányingerem és negatív hangulatom kiváltója, az az, hogy mint kívülálló nézhettem végig, ahogy lassan elszorítják a lábamban a vérkeringést és egy bazi nagy fűrésszel nekiesve, amputálják mindkét lábam térdtől lefelé. Harmadszor is csonka lettem.

Ez mindennek megfelel csak épp egyik titkos vágyamnak sem. Szóval akkor mi is van ilyenkor az álmok tükörként való funkcionálásának a vágyak tekintetében?