Sokakban él az a talán nem feltétlen alaptalan képzet, hogy vidéken az élet maga a paradicsomi idill. A magyar történelmet végig kíséri ennek a képnek a rögzítése, mind szebb és sok színű ábrázolása, azonban a falukutatások során rendre kiderül, ez még sincs így. A politika azonban hűen kiállt, valamint különböző pártok zászlajukra is tűzték, mint egyfajta missziót annak érdekében, hogy a vidék, mint a béke szigete, az urbánus világtól merőben eltérő és végletekig magasztos életforma népszerű, példaértékű és a paraszti életforma mint olyan, egy vággyá, egy álommá váljon.

Azonban rendre olyan szociológiai - és a már említett falukutatási eredmények születtek, születnek, amelyek ezen állításokat, ábrázolásokat cáfolják, árnyalják és a tapasztalások sem igazolják vissza a hangzatos szólamokat, ideákat.

A vidék, vagyis a fővárostól távol lévő települések, falvak az elmúlt évtizedek során gyökeres változásokon estek át, azonban még ma is található olyan szeglete az országnak, ahol a korábbi, letűnt, túlhaladott életmódnak gondolt formák, körülmények még mindig fellelhetők. Azon lehet vitatkozni, hogy ez mennyiben rossz vagy jó, azonban azt nem lehet eltagadni, hogy a jelenség él, még ha egyre kevesebb számban is van jelen a magyar társadalom szerkezetében.

A mai szóhasználatban a ‘vidék’ már nem azzal a jelentéssel bír, mint 30 vagy 40 éve. Akkor a mezőgazdasággal, állattartással, szerény körülményekkel és némi dehonesztáló csengéssel az iskolázatlanságot értették alatta. Olyan emberek lakhelyének tekintették, akik nap-estig a földeken dolgoznak, az állataikkal foglalkoznak, gumicsizmában, köténnyel, szalmakalappal, kaszával-kapával a kézben. Nem ragozom, mindenkiben él egy kép, ami lehet nagyon eltérő, de alapvetően egyező.

Ma a vidék, a vidéki élet, a városból való elszakadás népszerűsége mintha kissé alábbhagyna. Vannak akik továbbra is preferálják és vágynak ‘vidékre’ teljes joggal, és számomra abszolút érthetően, viszont azok száma, akik elhagyják a kis falujukat és inkább városba mennek, nő. Ennek nem kizárólag az az oka, hogy nincs helyben megfelelő munkahely. Ez is egy domináns ok, sőt, talán a legdominánsabb is, de a kép ennél összetettebb, árnyaltabb.

A vidék fénye kopni látszik, lassan, de halványul, nem csillog olyan ékesen, mint egykor, szebb, jobb, népesebb napjaiban látott. Ennek okai nagyon szerteágazóak. Sok tényező befolyásolja. A földrajzi fekvéstől kezdve a település nagyságán át a lakosság összetételén keresztül az adott személy ambíciójáig, ezer féle lehet.

Ezekre nem biztos, hogy mind adekvát választ, megoldást lehet adni, találni és nem is biztos, hogy kell. Hiszen egy közösség attól lesz, azért válik sikeressé, mert közös céllal, elképzeléssel, múlttal, hagyománnyal, kellő nyitottsággal, egymás iránti megbecsüléssel rendelkezik, van egy közös víziójuk, tervük a jövőre nézve, amit mindenki magáénak érez, elfogad. Az pedig, aki nem tud azonosulni a kialakult, elfogadott értékrenddel, talán jobb is, ha nem marad annak a közösségnek a tagja. Aki viszont ezzel szemben, még ha újonc is, de illeszkedni tud ebbe a rendszerbe, annak lesz helye, hiszen az építő, a hozzá adó mindig jobb, mint a romboló, bomlasztó, pusztító. Utóbbit, ne legyenek kétségeink, a lakosság előbb- utóbb kizárja soraiból, még ha nem is kimondottan, de megteszi. Egy kis település öleljen bármily’ szorosan, ha beleharapsz a kezébe, lassan, de kienged karjaiból.

Egy település, amely nincs közvetlen szomszédságban egy nagyobb várossal, amelyet csupa hozzá hasonló kis település fog közre, valóban olyan, mint egy kis sziget. Egy sziget, amely megvéd, megóv minden rossztól, amely biztosítja a természet közvetlen közelségét, amely nem okádja rád a neonfények áradatát, a plakátok rengetegét, a panelházak sűrűjét és az emberek tömegét. Amely, mind egy kis buborék simul rá a kis életedre, ahol mindig süt a nap és ahol nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznál ismerőssel, vagy csak a levegővel, a földdel, a közvetlenséggel.

A vidék fantasztikus, tényleg!

Azonban akadnak ott is rossz, rosszindulatú emberek, olyanok, akik csak azért költöznek oda, hogy megismételjék azt, amit a városba csináltak. Felhúznak egy palotát, körbe barikádozzák magukat, három telepjáróval elfoglalják a fél utcát, de a település életébe nem kapcsolódnak be. Munka a városba, pihenés a kalitkába és ennyi.Nem tudják mit hagynak ki, bár felmerül a kérdés, hogy akkor minek költöztek oda? Kertváros?

Vidék megítélése roppant heterogén és ciklikus. Mint a tojás: egyik évben még egészséges, másik évben meg igazi méreg.

Tulajdonképpen ember válogatja. Lényeg, hogy helyben érezze magát jól az emberünk és ami a legfontosabb, hogy otthonra leljen benne.

Vidék már nem az a vidék ami egykor volt. Mezőgazdasággal és állattartással már nagyon kevesen foglalkoznak, kertet is egyre kevesebben gondoznak. A vidék arculata megváltozott.

A korral és a fejlődéssel, ha nem is együteműt, de lépést tartani.

Politikai vonatkozásban Ceglédi Zoltán írását ajánlom, melyet a 168 órában publikált.

https://168ora.hu/velemeny/cegledi-zoltan-falurombolas-2018-156682

Vidék számára tehát fel van adva a lecke, kiváltképp ha valósak azok a híresztelések, miszerint a kisebb települések önkormányzáshoz való jogát vagyis a közvetlen képviselő és polgármesterválasztás intézményét (is) meg kívánják szüntetni a jövőben vagy legalábbis csorbítanák.

A sorsotok a TI kezetekben van, éljetek vele, merjetek élni vele! Nem a bevándorlás az ami a valós 'veszélyt' jelenti, hanem a regnáló hatalom és annak képviselői.

Szülőfalumba nagyobb számú BAZ-megyéből származó embereket hoztak azon a címen, hogy a helyi feldolgozó üzembe fognak munkát vállalni, indoklásképp azt hozta fel az illetékes, hogy ők jobban dolgoznak, mint a helyiek. Ez lehet vita tárgya, sőt, a tapasztalatok sem igazolják ezt vissza, azonban az már nem, hogy ezek az emberek jelentősen rombolják a közbiztonságot. Jegyzem meg, magyar állampolgárokról van szó, tehát nem menekült/bevándorló/migráncs. 

2019 őszén önkormányzati választások lesznek. Nálunk rendere leszerepel a kormánypárt által indított személy, aki talán már kegyvesztetté vált. Nem tudom, mindenesetre felmerül a kérdés, hogy nem lehet, hogy arról van szó, hogy ezeket az embereket bejelentik állandó lakosnak - noha azt állítják, hogy nem terveznek velük fenntartani hosszabb távú munkaviszonyt- és lejátsszák azt a forgatókönyvet, amit a parlamenti választások alkalmával, 'nagyban' már lejátszottak?! 

Tűnhet ez egy megalapozatlan konteónak, de a sértettség és a bosszú szülhet olyan eseteket, amikor nem számít sem ember, sem Isten, csak az elégtétel, a leszámolás, amelyben az ember kifordul önmagából és mindent elpusztít ami maga körül van. 

A gyűlölet és a hatalom fölénye elhatalmasodott az országban, amit vissza kell fordítani!

Így nem lehet élni, így nem akarhat senki élni! 

Legalábbis, remélem, nagyon remélem.....