Mielőtt elkezdeném a mondókámat, had kívánjak minden kedves olvasómnak (már ha létezel) Boldog Új Évet. Igaz, nem elsejét írunk, és szilveszter sem tegnap előtt volt, de B.U.É.K-ot kívánni, úgy vélem, soha nem késő!

Idei első bejegyzésemet egy olyan kis eszmefuttatásnak szentelem, amely az éjszaka, pontosabban a hajnali órákban pattant ki a fejemből. Természetesen lusta voltam kibújni a meleg takaróm alól és közösülni a kriptám hidegével, és nem vonzott a gondolat sem, hogy az asztalomnál fagyoskodjam. Mert hát nem lehet éjt-nappala téve fűteni, 20 fok fölé még véletlenül sem mehetünk, így is egy vagyon a gázszámla, ami, jelzem a mostani csökkentéssel sem lesz kevesebb, lévén, hogy nem tartozunk a nagyfogyasztói kategóriába. Tehát ez a 10 % olyan, mintha nem is lenne.

Na, de nem ezt szeretném boncolgatni, ez igazán nem rám tartozik, hiszen se lakásom, se kutyám, szóval én csak mélyen hallgassak.

Tegnap délután rám jött az érdeklődhetnék és megkérdeztem az öcsémet, hogy – tudni illik, komoly választás előtt áll a diák sereg- mit választ: hittan vagy erkölcstan?

Ő egyébként sokáig szeretett misére járni és érdekelte is a dolog. Csak, hogy az életében először választás elé állították, ahol rosszul döntött, ezért lényegében „eltanácsolták” a templomból. De ő ennek ellenére is a hittan mellett tette le a voksát, mondván, abban már van tapasztalata.

Az egyházzal való viszonyomat a semleges jelzővel illetném. Mint minden területen, itt is igyekszem racionálisan és objektíven szemlélni, majd véleményt alkotni az adott helyzetről. Továbbá, kulturáltan megfogalmazni mind azt, amit a kis agyam leszűrt. Nem járok templomba és az öcsémmel ellentétben, soha nem is szerettem. Egyrészt, mert unalmasnak tartottam a prédikációt, feleslegesnek az ottlétet és a korán kellés miatt sem tartozott a kedvenc időtöltéseim közé. Ja, meg azért sem, mert ilyenkor anya mindig kajáltatott minket, mert ugye a reggeli  kihagyhatatlan (na, persze!). Félkomásan, azt sem tudtam hol vagyok, de szépen lapátoljam be azt a nagy tányér tejbedarát.

Másrészt azért sem, mert mindig figyelt valaki felsőbb éves a suliból. A hittantanár, aki történetesen az osztályfőnököm volt,- aki mindig utált-, megkérte a felsőbb éveseket, hogy az alsós rendetlenkedő társaságot tartsák szemmel és utasítsák rendre, ha dumálnak a mise alatt. Szerény személyem általában vagy végig ásította vagy nem éppen úgy viselkedett, ahogy az ildomos lett volna. Egyik alkalommal, épp a nagy tömegen próbáltam kipréselni magam, mikor megállítottak és vagy 50 ember előtt kellemesen elhordtak mindenfélének. Na, azóta engem misén látni, kész csoda!

A szükséges kitérők után, rátérek a lényegre. Szóval, ő a hittant választotta. Feltettem neki pár keresztkérdést, amit egy kivételével rendre helyesen meg is válaszolt. Ezt követően jó pár érvet sorakoztattam fel az erkölcstan mellett. Bár szegényemnek lövése sem volt, mi is az az erkölcstan tulajdonképpen (így hozható meg helyes döntés!). Mikor elmagyaráztam neki, felfedezni véltem az arcán némi megingást és legnagyobb meglepetésemre, szeretett édesanyám is az én javaslatomat és érv kosaramat pártolta.

Minden esetre, én úgy gondolom, hittant abban az esetben kell/kellene választani, ha az illető a papi hivatást tűzte ki célul, vagy rendkívüli érdeklődést tanúsít a teológia és az egyház iránt. Az erkölcstant pedig minden más esetben. Nem jön rosszul, ha végre megtanulnának viselkedni, megtanulnák az illemet és a társadalmi normákat, valamint, ha némi kultúra is (talán) ragadna rájuk (a koszon kívül).

Így talán megszűnne, Tarlós rendeletekkel való rugdosását a testi erőszakba átültető hajléktalant rugdosok és velük/rajtuk poénkodó „menő gyerekek” időkitöltési programja.

Nagy kíváncsisággal nézek 2013 elé, mely eddig nem nagyon kecsegtet semmi jóval. De ha egy kicsit is jobb lesz, mint 2012, akkor, azt gondolom, elégedettek lehetünk. Addig meg, várjuk a következő csomagot, törvénymódosítást, adónemeket, adó emelést, furcsaságokat, olyan rendeleteket/eseményeket, melyek mögött tuti van valami csavar (mert hát a magyar ilyen: velem akarnak kitolni, engem akarnak tönkre tenni, kirabolni, csődbe vinni stb.), és persze tűkőn ülve a -10 %-os rezsi számlákat. A kérdés csupán az, mikor lesz meg ennek (is) a böjtje?!